Saját Blog

Tudom régen írtam és most úgyéreztem, hogy itt az ideje már magambol kiirni a gondolatokat. Már több mint egy hónapja kollegista lettem és tapasztalatok tömkelegével gazdagodtam, többet tetem az általam nagyon kedvelt ultra stílusra is! Koliélet: hirtelen odatoppantam, nemismerve senkit. Eleinte szobatársakkal, osztálytársakkal mégcsak ilyen sablonszöveg ment, ám ahogy teltek a hetek egyre jobban összerázódtunk. Mégpedig ugy hogy nemis egy, hanem számtalan új barátott szereztem, boldogsággal töltött el. Ahogy teltek a napok úgy derültek kifelé a közös vonásaim egyes emberekkel, ki erről ki arról szimpatikusabb. Ámbátor azt is észrevettem, hogy énis szimpatikus vagyok. Ez a kolégium nem olyen mint a többi, itt a 100 ember olyan mint egy nagy család! Nincs lopás, sem szivtás, kedvesség, segítőkészség mindenki részéről, igy hamarjába elsősként nem is angyon tudom vissza adni a nagyobbaknak azt az élményt! Úgygondolom, azért sikerült nekem ilyen izgalommentesre ez a beköltözés, mert fel se fogtam magamba, hogy milessz és tudodmit még most sem eset le, de már eshet nyugodtan már belerázódtam!:) Időközben elkezdődött a bajnokság is, eltelt eddig 8 meccs és személyszerint úgyvélem, hogy eddig meglepetés csapat vagyunk, hogy miért? Azért mert így van már 15 pontunk. Tavaly 2 szezon alatt is csak 11 szereztünk és a kiscsapatünk történetébe a legtöbbre a 1:2 Tiszacsegei elleni meccsünk megnyerése volt, természetesen az ő venségterületükön. A papírformát teljesen felborítva leptük meg a publikumot a két szerencsés találatunkal. Így a mához közeledve begyűjtöttünk 3 vereséget is poton kis hibákból. Főleg az egyik, a rangadó, Nyírábrány elleni 0:2 fájt nagyon ráadásul nálunk volt. Sajnos kikell mondanom, hogy nemnagyon vagytunk hozzászokva a győzelemhez, ezért nagy lett az arcunk, köszönhetünk ennek is pár pontott. Meg ismét fordulórol fordulóra egyre korruptabb bírót kapunk... Hajdúhadházon remélem megszívják, az inkongítóba feltünő ellenőrnek köszönhetően. Mostanába vannak olyan merész gondolataim, hogy itt fogom befelezni a focista "pályafutásomat" . Nemhiába fülöpi vagyok, itt vannak, lesznek a barátaim. Tudom rutintalan vagyok még, de ha ittakarom befejezni lesz időm kitapasztalni a megyII minden búját-baját! Végül az új kedvenc stílusom az Ultra stílus. Gyakran fordul elő, hogy hiányzik már a táborban való tombolás, énekelés addig míg el nem megy a hangom! Hogy lelkileg olyan legyek, nos ahoz kéne még több ultrabarátom, tag lennék stb. úgy gondolom testileg már megvan, öltözködés (kipipálva), hazaszeretett(kipipálva), adrelarinra való éhazés(kipipálva). Valamikor csak azért megyek, hogy szurkolhassak, csak eddig egyedül mentem, szóval nem volt valami élvezetes...ámbátor remélem betartják a barátaim az igéretüket és a követkeő hazai bajnokin együtt fogunk kint ugrálni. Vagy esteleg Pesten Civis&Fiorentina összecsapásán? Kitudja. Én remélem! Szimpatikus mindenki aki a tábor magjában ugrál, énekel miközben én is azon reménykedem, hogy egyszer ott lehetek majd! Hazaszeretettről még ennyit, hogy kezdmár elegem lenni a politikából. Tudom leírtam már hogy kicsi vagyok még a politikához és nemteljesen érdekell, de az már tényleg felháborító, hogy akik az ország vezetőinek mondják magukat, azok hogy eltiporják a magyar nemzetett! Felfogni is nehéz, hogy mennyi mindent elrontottak már kezdve 1920-ban majd 2004-ben (Únió, Gyurcsány)